Amíg az első ízben történő járulékelőleg megállapítása várható adatok alapján történik, a 3. negyedévtől kezdődően már tényszerű adatok adják a járulék alapját. Ezek az adatok az előző évi beszámoló adatai lesznek.
Ha például a járulékkötelezettség 2009-től áll fenn, abban az esetben a 2009-es év 3. negyedévétől kezdődően a 2008-as év beszámolója alapján megállapított iparűzési adóalap egynegyede lesz az innovációs járulékalap negyedévente.
Ezt az alapot a járulékmértékkel szorozva megkapjuk a járulék bruttó összegét. Amennyiben a korábbi évben már lett volna járulékkötelezettség, s ahhoz kapcsolódóan lett volna kedvezmény is, abban az esetben ezen kedvezmény most a járulékelőleg bruttó összegéből is levonható lenne (minden negyedévre a kedvezmény egynegyede), azonban első alkalommal ilyen levonási lehetőség még bizonyosan nem lesz.
Járulékelőlegből kedvezmény csak a kötelezettség első évét követő évtől kezdődően az adott adóévi előlegből vonható le.
A nettó kötelezettséget szorozva a járulékmértékkel, megkapjuk a negyedévben fizetendő járulékelőleg összegét.
Fontos azt is megismernünk, hogy meddig kell a megállapítást elvégeznünk. Ez az időpont aránylag korai, mivel az adóév május 31-ig – naptári évtől eltérő üzleti éveseknek arányosan tolódva – el kell végezni a műveletet, ami elvileg lehetséges, mivel eddigre már az előző évi beszámolónak is el kell tudnia készülni. Lényegében ez az időpont a kötelezettség első évében megelőzi a 2. negyedéves időszakra vonatkozó kötelezettség megállapításának határidejét, mivel arra legkésőbb csak július 20-án lesz szükség.
Most már csak arra a kérdésre kell választ adnunk, hogy meddig alkalmazható ez az adóelőleg-megállapítási módszer.
A válasz, hogy mostantól mindig ezt kell alkalmazni!
Igen ám, csakhogy úgy kezdtük ezt a bejegyzést, hogy az előleg megállapítása az adóév 3. negyedévétől áll fenn – nos, ettől kezdve ezt minden évben így is kell folytatnunk! Vagyis a 2009-ben megállapított előleget 2009. 3. és 4. negyedévében, továbbá 2010. 1. és 2. negyedévében is alkalmazni kell. 2010. 3. negyedévétől kezdődően pedig a 2009-es beszámoló adataiból kell kiindulnunk.
A későbbi években azzal is számolhatunk, hogy a közvetlenül megelőző évre vonatkozóan igénybe vett esetleges járulékkedvezményt az előlegből is már levonhatjuk, s ezt a megkapott előleg összeget kell negyedelnünk.
Számszerűsített példához kattintson ide!
