Az innovációs járulék kötelezettség csökkentésével összefüggésben a következő definíció alkalmazását írja elő jogszabály:
„kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés: az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (idetartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése is). Nem minősül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létező szolgáltatásokon végzett rutinszerű változtatás, még ha az az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezi.”
Az egyéb adókötelezettségekkel kapcsolatban (társasági adó, utoljára a 2009-es adóévre vonatkozóan a különadó, továbbá 2010-től kezdődően a helyi iparűzési adó) a számviteli törvény definícióját kell alkalmazni, amely a következőképpen szól:
„kísérleti fejlesztés: olyan a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása”.
A Frascati könyv ehhez még annyit tesz hozzá, hogy a kísérleti fejlesztés módszeresen végzett tevékenység, amely a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatból szerzett ismeretanyagból merítve, új anyagok, termékek vagy eszközök előállítására, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetésére, valamint a már előállított vagy bevezetett
ilyen termékek, eszközök stb. lényeges továbbfejlesztésére törekszik.
A társadalomtudományok terén a kísérleti fejlesztés olyan eljárásként határozható meg, amelynek célja a kutatás során szerzett ismeretek gyakorlati programokká alakítása, beleértve
Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés közül a nem főtevékenységként K+F-et végző szervezetek gyakorlatilag minden esetben a kísérleti fejlesztést részesítik előnyben.
