A kötelezettség első (vagy újbóli első) évének első két negyedévére vonatkozó kötelezettségének megállapításáról lesz szó ebben a bejegyzésben. Valamennyi ezt követő negyedév kötelezettségének (legyen az akár a második év első és második negyedéve) megállapítása már másfajta módon fog történni.
Minden kezdet nehéz, tartja a mondás, a kezdet az innovációs járulékkötelezettségek teljesítése terén is valamivel több rákészülést igényel.
A járulék(előleg) mértékével nincs semmi különösebb számolási nehézségünk.
A járulékelőleg alapjának első ízben történő meghatározása már több figyelmet érdemel.
Annyit látnunk kell, hogy a kötelezettség nem keletkezik év közben. Ebben a legtöbb adó- és járulékfajtától különbözik ez a járuléknem.
Az innovációs járuléknál általános szabály, hogy járulék előleget minden negyedévre külön-külön meg kell állapítanunk. Ebből az következik, hogy az előleg első ízben az első negyedévre vonatkozóan keletkezik.
Kis ismétlés egy példán keresztül: amennyiben a jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságot 2009-ben jegyezték be, abban az esetben 2010. első negyedévére vonatkozóan kell első ízben járulékelőleget megállapítani.
Ezen előleg a várható éves járulékkötelezettség alapul vételével állapítható meg. A várható eredményeken alapuló előleg meghatározás csak az első két negyedévhez kapcsolódóan történik.
Ennek az éves várható járulékkötelezettségnek az alapja egyszerűen szólva megegyezik a helyi iparűzési adó várható alapjával. Ennek ismeretében az értéket szorozva a járulékmértékkel, megkapjuk az éves várható ún. "bruttó" innovációs járulék kötelezettséget.
Ebben a bejegyzésben csupán említés szinten érintjük, de léteznek ún. „járulékkedvezmények”. Ezekkel is lehet előre kalkulálni, és amennyiben tényleg várhatóak, levonhatjuk a várható bruttó kötelezettségből. A különbség lesz az ún. "nettó" kötelezettség, amelyet negyedelve megkapjuk az első két negyedéves előleg egyenkénti összegét.
Példához kattintson ide!
